Éppen tíz éve, 1998-ban jártam utoljára Visegrádon, a Palotajátékokon. Bár nagyon jól éreztük magunkat, bevallom, ezt az alkalmat is a véletlen szülte: egy rádióhirdetésre adott spontán reakció. A turisztikai fogyasztási szokásaim azóta sem változtak, a hét vége felé kapott kapott impulzusok döntik el, hogy mi lesz a hétvégi program. A továbbiakban Pest megye turizmusáról, a turizmus marketingjéről olvashatsz...
A vasárnapi vagy vasárnap délutáni kirándulások gyakori célpontjai a megye vonzóbb kisvárosai. Jó program látni a természet felébredését a Soroksári Duna-ág mentén, koranyáron strandolni Nagykátán vagy ősszel vadgesztenyével célba dobálni Gödöllőn a Grassalkovich-kastély parkjának hátsó udvarában. A Pest megyei „turisztikai portfoliómat” én találtam ki, senki nem mondta, hogy hozzá menjek, mert ezt meg ezt láthatom, és jól fogom érezni magam.
Születésem óta a megyében élek, de az etyeki fesztiválokon kívül nem igazán tudok felidézni egy olyan turisztikai kampányt sem, amelyik helyett szorított volna magának a koponyám valamelyik szegletében. Pedig számos élményfürdő működik már a megyében, biztos vannak fiataloknak is szóló jó programjaik, szinte minden település rendez valamilyen fesztivált egy évben legalább egyszer, de nem hallok eleget róluk. Ez persze nem a szervezők hibája, drága a rádió vagy televíziós hirdetés, a Velux tetőablak akciókkal telitűzdelt megyei újságot pedig nem nagyon veszem a kezembe.
A megye turizmusáról szóló összes dokumentum lehetőségekről, szükségességekről beszél, miután leírják, hogy mekkorát bukott az ágazat a nyolcvanas évek szakszervezeti turizmusának befuccsolása óta. Persze akad néhány pislákoló fény (például a lovas turizmus feléledése), a statisztikák ha lassan is, de javulnak, a prémium szegmensben (wellness, konferencia turizmus) akár fordulatról is lehet beszélni.
De még mindig nagyon kevesen tudnak megélni az ágazatból, több a lehetőség, mint az eredmény. Pedig számos a jó turisztikai termék, civil munkában (is) szervezett fesztivál, takaros, még új fürdő, hangulatos kisvendéglő a Duna partján. El is mennék vendégségbe. De nem tudok róluk.
Bizonyára összetett az a munka, amelyet a célok érekében el kell végezni. Igaza van az érintetteknek. Szeretném megkérdezni, segítene-e a helyzetükön az érezhetően magasabb forgalom és a lényegesen gyorsabban szétáramló információ? Mondjuk, ha csak ezer, a megyében lakó polgár tudná meg szerdán, hogy hétvégén lesz a János Vitéz Napok Ráckevén? Amúgy ki hallott arról, hogy János Vitéz Napok nevű rendezvény fut náluk?
A marketing guruk az értékesítési kampányok eredményeinek méréséhez a kedvezmény kuponok alkalmazását ajánlják. Ha a kupon más információkat is hordoz vagy tárol, akkor intelligens kártyának hívják. A Pro Regio Kártya Program most gyakorlatilag ennek az értékesítési rendszernek az elindítását jelenti a megyében. Bizonyos léptékig szinte teljesen ingyen. Várjuk a jelentkezőket!
